Papucs

Szintén egy zalakarosi novella.

Papucs


A kisfiú vidáman várt a szüleire a szálloda folyosóján. Miért is ne lett volna vidám? Épp a strandra indultak, ahol majd csúszdázhat, és még egy kétgombócos fagyit is ígértek neki a szülei. Alig várta az indulást. Hirtelen kinyílt a szobájuk ajtaja, és kilépett rajta az apukája. Furcsamód nem vette fel a strandpapucsát, azt csak a kezében hozta. A fiút ez nem izgatta, máris a lift elé kacsázott.

– Petike, nem szorít a papucsod? – kérdezte az apukája.

Peti megrázta a fejét, és lenézett a hatalmas strandpapucsokra a lábán. Kihúzta magát, és egy kicsit büszkén hangzott, amikor így felelt:

– Nem, pont jó rám...

Megjegyzések