Az utolsó

2009-ben az Imagine írói oldal önképzőkörének ötödik, "300 szónak is egy a vége" című pályázatára írtam.

You can fint the English translation here.

Az utolsó

Az utolsó sárkány gyönyörű ívben ereszkedett le a barlang előtt. A völgy lassan elcsendesedett, mélyén a falu harangja épp az utolsókat ütötte. Az ősi gyík végtelen nyugalommal közeledett barlangja felé. Elégedetten mordult fel, amikor észrevette a rá várakozó aprócska teremtményt.

A lény most is mosolygott. Mindig mosolyog, mintha mindig boldog lenne, de a sárkány tudta: nincs olyan a Földön, hogy örök boldogság.

– Hazajöttem – morogta a sárkány dallamosan. Nem volt könnyű évszázados hallgatás után újra ezen a nyelven megszólalnia. A csepp teremtmény tétován lépett a sárkányhoz, és átölelte egyik hatalmas, karmos lábát.

­– Örülök – suttogta, majd eleresztette a sárkányt, és letelepedett a fészekben.

– Én örülök, hogy eljöttél – mondta a gyík, küzdve a szavakkal.

Az apró lény nem válaszolt. Mosolygott, de gondolataiban messze járt, olyan messze, ahová a sárkány nem követhette.

– Mesélsz? – kérdezte a sárkány szomorúan. Észrevette, a kis teremtmény már nem volt ugyanolyan, mint régen. A mosolya is megváltozott. Nem lett bölcsebb, se érettebb, se szebb… csak más.

– A te meséid szebbek – rázta meg a fejét.

A sárkány felnevetett. Meséi ezerévesek voltak, a régiek tudását hordozták, a valódi varázslatot… mára csak érdekes tündérmesékké váltak egy gyerek számára. Semmiről nem akart beszélni, csak hallgatni és tanulni… hallani az újról, amit ő már nem érthet ezeréves elméjével.

A lény felsóhajtott. Tudta, hogy valami megváltozott, így nem kezdett mesélni. Miről beszélt volna? A változásokról? Gépekről? Zenéről? Mit érdekelné ez az Ősi Tudás Őrzőjét?

A sárkány óráknak tűnő percek után szólalt meg:

– Itt már nincs helye a sárkányoknak. Ez már a te világod.

Hangja fájdalmasan csengett. A teremtmény is érezte, lezárult egy korszak.

Az utolsó sárkány lehunyta szemeit, és álomba merült. Örök, mély álomba, ahol a világok és az emberek nem változnak meg. A kislány sokáig nézte, majd megsimította a sárkány bölcs fejét és hazaindult. Amikor kilépett a barlangból, nem nézett vissza az élettelen testre.