Erdő

Régi versem, még a gimis időszakomból.

Erdő


Elnyel a mély, szabadulni nem tudsz,
Nem segít már az sem, hogyha elfutsz,
Fák közt bolyongva sehova se jutsz.

Ha áttörsz a fák közt: vadak lesnek,
Ha nem véded hátad, neked esnek.
Ha egyszer elkapnak, nem eresztnek.

Az erdő végez veled, ha hagyod,
Elvesz mindent, amit eddig adott,
Minden mi melléd állt, cserbenhagyott.

Ha hiszed, a sűrűből kiérhetsz,
Bárhogy mész az ösvényen: eltévedsz,
Mert erdőd száz akadályt eléd tesz.

Végül már csak sűrű erdő marad,
S félelem ködösíti el agyad…
Ott egy út. De lábad tovább szalad.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések