Csendes eső

Újabb régi versike, ezúttal 2006-ból.

Csendes eső


A parkban jártak csendesen,
Csókot váltva szerelmesen,
Gondjuk elszállt sebesen,
Esik az eső csendesen.

Ölelik egymást csendesen,
Mint hullámok a tengeren.
Szívük megdobban hevesen,
Hullik az eső csendesen.

Éj öleli csendesen,
Igaz szerelmük kegyesen.
A sötét? Barát, kedvesem,
Csókol az eső csendesen.

Ülnek a padon csendesen,
Csak egymást nézik kedvesen,
„Ez az igaz szerelem”:
Kacag az eső csendesen.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések