Újabb hazatérés ihlette szösszenet.
Már majdnem egy hónapja otthon volt. Amennyire örült a hosszú út után a hazatérésnek – no meg a hazai ízeknek – most annyira vágyott vissza, északra. Nem értette magát. Persze, odakint remekül érezte magát, meg minden, mégis örült annak, hogy otthon lehet a családdal. Nem akart újra távol lenni, de… mégis.
Annyi minden hiányzott neki. A kristálytiszta, hűvös levegő, amit szinte vágni lehetett. Meg általánosságban véve az a tisztaság. Nem csak az az egyszerű tény, hogy ott nem volt úgy szétdobálva a szemét, meg hogy minden olyan rendezettnek tűnt. Az a logikus rendezettség, a természetre, de mondhatjuk úgy, hogy a környezetre való odafigyelés, amibe természetesen a többi ember is beletartozott… ez hiányzott neki.
Még a hideg és a hó is hiányzott. Mindig azt hitte, hogy nem szereti a hideget, de ez nem volt teljesen igaz. Az erdőben sétálni a csendes hóesésben, vagy a havas templomot fényképezni mit sem törődve a mínuszokkal, lefelé csúszkálni a lejtőkön a csizmában, remélve, hogy ezúttal nem esik hasra… ez valahogy más volt, mint otthon. Otthon is volt hideg, ott is volt hó, de valahogy a hangulat mégsem volt ugyanolyan.
Hiányzott neki az erdő, a rengeteg fa, a tavak. Ó, a tavak nagyon hiányoztak neki. Az, hogy minden második saroknál egy-egy tiszta vizű tóba ütközött. Mindig arra csábították, hogy elidőzzön mellettük. Persze, otthon is voltak erők és tavak, de odakint nem kellett keresni se őket, mert mindenütt beléjük botlott.
Aztán ott voltak az emberek. Az öröm, amit akkor láttál rajtuk, amikor a saját nyelvükön szólt hozzájuk, amikor már meg voltak győződve róla, hogy csak angolul tudnak majd kommunikálni egymással, az a végtelen nyugalom, ami néha belőlük áradt, a segítőkészségük… mindez nagyon hiányzott neki.
Megrázta a fejét. Csupa apróság, de mégis mennyire fontosnak tűntek most, hogy már nem volt ott. Odakint mindezt majdnem természetesnek vette. Úgy volt vele: igen, ennek így kell lennie, ez így jó… de most, hogy otthon ezek a kis semmiségek mind másképp voltak… honvágya volt.
Honvágy
Már majdnem egy hónapja otthon volt. Amennyire örült a hosszú út után a hazatérésnek – no meg a hazai ízeknek – most annyira vágyott vissza, északra. Nem értette magát. Persze, odakint remekül érezte magát, meg minden, mégis örült annak, hogy otthon lehet a családdal. Nem akart újra távol lenni, de… mégis.
Annyi minden hiányzott neki. A kristálytiszta, hűvös levegő, amit szinte vágni lehetett. Meg általánosságban véve az a tisztaság. Nem csak az az egyszerű tény, hogy ott nem volt úgy szétdobálva a szemét, meg hogy minden olyan rendezettnek tűnt. Az a logikus rendezettség, a természetre, de mondhatjuk úgy, hogy a környezetre való odafigyelés, amibe természetesen a többi ember is beletartozott… ez hiányzott neki.
Még a hideg és a hó is hiányzott. Mindig azt hitte, hogy nem szereti a hideget, de ez nem volt teljesen igaz. Az erdőben sétálni a csendes hóesésben, vagy a havas templomot fényképezni mit sem törődve a mínuszokkal, lefelé csúszkálni a lejtőkön a csizmában, remélve, hogy ezúttal nem esik hasra… ez valahogy más volt, mint otthon. Otthon is volt hideg, ott is volt hó, de valahogy a hangulat mégsem volt ugyanolyan.
Hiányzott neki az erdő, a rengeteg fa, a tavak. Ó, a tavak nagyon hiányoztak neki. Az, hogy minden második saroknál egy-egy tiszta vizű tóba ütközött. Mindig arra csábították, hogy elidőzzön mellettük. Persze, otthon is voltak erők és tavak, de odakint nem kellett keresni se őket, mert mindenütt beléjük botlott.
Aztán ott voltak az emberek. Az öröm, amit akkor láttál rajtuk, amikor a saját nyelvükön szólt hozzájuk, amikor már meg voltak győződve róla, hogy csak angolul tudnak majd kommunikálni egymással, az a végtelen nyugalom, ami néha belőlük áradt, a segítőkészségük… mindez nagyon hiányzott neki.
Megrázta a fejét. Csupa apróság, de mégis mennyire fontosnak tűntek most, hogy már nem volt ott. Odakint mindezt majdnem természetesnek vette. Úgy volt vele: igen, ennek így kell lennie, ez így jó… de most, hogy otthon ezek a kis semmiségek mind másképp voltak… honvágya volt.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése