Kisebbségi komplexus

Tegnap felhúztam a takaróra a huzatot, de a takaró olyan nagy volt, hogy kinyújtott karral sem értem végig... Ez lett az eredménye.

Kisebbségi komplexus


– Állj már arrébb, te törpe! – mordult rá a lépcsőnél egy debella gorilla, amikor épp az irodájából indult hazafelé.

Elfojtott egy csúnya káromkodást, miközben elengedte, de még így is gyakorlatilag felkente a falra. Végül hagyta a fenébe a dolgot, lement a garázsba, és hazahajtott. Otthon sóhajtva kiszállt a kocsiból, és rögtön megütötte a szemét a háza falára mázolt új graffiti.

„Ma mindenki velem szórakozik?!”

Valamelyik idióta azt írta fel: addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér!

„Könnyű nekik! Hát én tehetek róla, hogy ilyen alacsony vagyok?! Hogy a fenébe nyújtózzak addig?! Elegem van ebből. Azt hiszem, itt az ideje, hogy vegyek magamnak egy új takarót!”

Visszafordult a kocsija felé, és megsimogatta a gyönyörű fekete Mercedes tetejét.

(Zürichi múzeum lépcsőháza, ha már említettem egy lépcsőt)

Megjegyzések